Kivégezvén a Dead Like Me első szériát - hogy ne szaladjunk olyan messzire a témában - jött a Reaper első része (illetve a pilot, tökmindegy), bejön ez is, úgy tűnik, mostanában szeretünk a halállal foglalatoskodni, talán eszméletlenül pörgős és minden szempontból kánaáni jövővel kecsegtető éltünk miatt. Mindenesetre palacsintában profik vagyunk, almás-fahéjas, pudingos, meggydzsemes és szamócalekváros. Nincs itthon kakaó.
Aztán a Shooter-t, néztem volna, de mi a rossebnek? 1., a Zasszony nem tudott aludni a lövöldözéstől - átment a másik szobába* (ott sem tudott); 2., eléggé pocsék film, ergo 3., én viszont elaludtam rajta és töretlenül aludtam is negyed nyolcig, mikoron felkeltett a telefonból áradó Pink Panther-téma. Szóval külön aludtunk. Részemről, mert alva nem tudok mellésomfordálni, részéről, mert bedobta a durcit, míg aludtam és inkább a másik szobában (nem) aludt, mert nagyon logikus ám Ő.
Írnám én, hogy de fasza minden, de hát nem.
* Szeretnék jelentkezni, hogy én mondtam, hogy nem fontos, lekapcsolom - nem, nem kell, majd ébressz fel, ha vége, hangzott a válasz. Folytatást lásd fent.
---
Nyilvánvaló kiakadáshegyet akasztva amúgy is terheletlen vállamra, megpróbálok azzal foglalkozni, hogy este szerepjáték - nem ezzel a mérgelődéssel - és persze arra kell rájönnöm, hogy szokás szerint nem emlékszem, hol is hagytuk abba: még jó, hogy én vagyok a mesélő. Legalább jegyzetelnék néha, de nem, azt aztán nem (amikor Watsonék a DNS-szerkezeten dolgoztak, erőst visszavetette a projektet az, hogy Watson, akinek amúgy tényleg híresen jó memóriája volt, unlike me, nem szokott jegyzetelni, majd miután elment egy baromi fontos előadásra, rosszul emlékezett pár adatra - csak mondom). Mindegy, rendszerint úgyis csak kábé emlékszem, majd összerakjuk nagyjából és hozzácsiszoljuk a "nagy vonalakhoz", azok mindig a fejemben vannak valamely furcsa okból. (Nyilván nem mindig, érted...)
Szóval éljen a sajátvilág meg a zerpégé meg a szolipszista eszképizmus, forevö, mert ez az entzauberung ez nagyon jól sikerült, hogy az a deszkánb...tt... de hogy jön ez ide?
3 megjegyzés:
Fodor?
Talán a reggeli lehellet :D miatt - remélem, nem az álm/ok.
Töretlenül sum.
Pilinszky
REGGELI MOSOLY
hommage á Bashô
Más-alakúra
gyúr, gyűr fejed s fejem két
egyforma párnát!
bocsi, erre emlékeztem részletejben - Pilinszky is szerelem - én meg összeszereltem.
Megjegyzés küldése