Vagy Dollárnak, vagy Mazsolának, valamelyik név a kettő közül. Elébb azt terveztem, hogy képeket is töltök fel, de sikkadt a dolog, egyrészt lusta vagyok, másrészt meg városi zsiványok is olvasgatnak, olyanok, akik legfeljebb az Unreal Tournamentben láttak vért, szóval hagyom inkább. Címszavakban (a képfeliratok): "Bumm a fejbe, halott vagy, haver"; "Legyek Ura", "A mellemre is, mami", illetve a vége felé a "Kerékcsere"*, "Máma már nem hasad tovább".
Azt is terveztem, hogy hosszabban írok a dologról, de nincs kedvem, vágtunk, ittunk, ettünk, a végére Tücsi családja és főleg azok kitűnő ismerősei az idiotizmus olyan fokára süllyedtek, amilyet eddig csak otthon láttam, sőt, lejjebb. Gondolom, Neki nem vígasz, hogy ez engem kicsit azért feldobott. Aztán hálistennek hazajöttünk, fárasztó volt az a másfél nap. Nem, inkább nem taglalom, miket hallottunk, miután Béla Barátom és kedves neje elmentek, szerintem le is kellett volna feküdni, kedélyes, jóivó semmittevő slakker az öreg, be nem áll a szája, de ő legalább csak hülyeségeket beszél, nem rosszindulatú hülyeségeket. Itt abba is hagynám, eszembe jutott pár idegesítő dolog, inkább legyen szép a napotok? Tücsi is csak címszavakban taglalja a dolgot - illetve, most már abban sem, törölte a fenébe a posztot.
Amúgy nem, nem tudtam megállni; nem dobtam meg a mentőt és valahogy kiszaladt a számon a disznótoros vacsora közben, hogy szerintem az össze politikust agyon kell lőni. My bad.
* Ilyet még nem láttam, nem rémfán bontanak, hanem az asztalon - a sonkákkal kezdik a bontást és a végén szedik csak ki a beleket. Érti a fene, De bitangul gyors volt, az bizonyos. Mondjuk, közel sem ittak/ültek/vitáztak annyit, mint nálunk szokás, ahol a négyszer ekkora csapat harmada mindent jobban tud (nem tud semmit), nem csinál semmit (néha jobb is) és vezetgetni akarja azokat, akik dolgoznának végre. Politika, kicsiben; csak mi jobban érezzük magunkat.
Azt is terveztem, hogy hosszabban írok a dologról, de nincs kedvem, vágtunk, ittunk, ettünk, a végére Tücsi családja és főleg azok kitűnő ismerősei az idiotizmus olyan fokára süllyedtek, amilyet eddig csak otthon láttam, sőt, lejjebb. Gondolom, Neki nem vígasz, hogy ez engem kicsit azért feldobott. Aztán hálistennek hazajöttünk, fárasztó volt az a másfél nap. Nem, inkább nem taglalom, miket hallottunk, miután Béla Barátom és kedves neje elmentek, szerintem le is kellett volna feküdni, kedélyes, jóivó semmittevő slakker az öreg, be nem áll a szája, de ő legalább csak hülyeségeket beszél, nem rosszindulatú hülyeségeket. Itt abba is hagynám, eszembe jutott pár idegesítő dolog, inkább legyen szép a napotok? Tücsi is csak címszavakban taglalja a dolgot - illetve, most már abban sem, törölte a fenébe a posztot.
Amúgy nem, nem tudtam megállni; nem dobtam meg a mentőt és valahogy kiszaladt a számon a disznótoros vacsora közben, hogy szerintem az össze politikust agyon kell lőni. My bad.
* Ilyet még nem láttam, nem rémfán bontanak, hanem az asztalon - a sonkákkal kezdik a bontást és a végén szedik csak ki a beleket. Érti a fene, De bitangul gyors volt, az bizonyos. Mondjuk, közel sem ittak/ültek/vitáztak annyit, mint nálunk szokás, ahol a négyszer ekkora csapat harmada mindent jobban tud (nem tud semmit), nem csinál semmit (néha jobb is) és vezetgetni akarja azokat, akik dolgoznának végre. Politika, kicsiben; csak mi jobban érezzük magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése