Amiben betegségirül cikkez

Szóval itthon rohadok, ömlik a taknyom, szétmegy a fejem, be van gyulladva az ínyem, fázom és éhezem s átlőve oldalam* de legalább a gyomrom rendbejött, úgy tűnik, ahelyett kaptam a taknyot. Minimum egy fogat (ami miatt van az ínygyuszi) meg köllene hegesztetni a fogorvos bácsival/nénivel, de gyerekkorom óta rettegek tőlük, furcsa faj; vagy szeret idegenek pofájában matatni, vagy nem vették fel az orvosira, vagy mindegy neki, mit csinál, ha pénzt kap érte - nos, egyik opció sem nagyon bíztató.
Amúgy tegnap azért elugrottam sörözni, mert ki ha én nem, de nem tartott sokáig, kussoltam nagyokat meg szédültem a széken, aztán inkább hazajöttem veszekedni Tücsivel (aki ugyan nincs itt, de mi távban is tudjuk) meg szar filmeket nézni, szóval semmi csodálkoznivaló nincs abba, hogy most a popszakma meg amúgy az egész világ bekaphatja a f...szomat. És az a legrosszab, hogy nekem egy betegség max három napig tart, most meg már vagy az ötödiket nyomom és még a sörtől sem gyógyultam meg, rövidet inni meg merek én? :)
Kamillás tejját nem leltem, az egy darab cataflamot már elszopogattam, isteni volt, délutánra rendelek majd okos és finom bugaci pizzát, neten, mint Sandra Bullock a Hálózat csapdájában, csak akkor még - pláne itt - milyen menő meg cyber dolog volt. Az egyetlen gond ezzel az, hogy nem tudom, hogy eszem meg, lévén állkapcsom nem nagyon fürge, lagymatag tüttyedtségében való mozgatása amúgy is fájdalmas. Megyek is vissza, nézek megint valami szar filmet. Mindegy milyen, csak ne kelljen rajta gondolkodni, mert az nem (sem) megy.

* Sanyabácsi a farkasokról