2009. április 7., kedd

Re-reading Smoke and Mirrors

- csak nem leltem eredetiben. Akinek megvan / aki talált: ne habozzon szólni.
És a vers:

Esőre gondolok és Angliára,
a móló végében egy furcsa színházra
fájdalomra, emlékre, félelemre, mágiára.

A félelem tébolyára,
tündérmese mágiája,
Esőre gondolok és Angliára.

Nincs magyarázat a magányra
a bukás után maradt hiányra,
fájdalomra, emlékre, félelemre, mágiára.

Egy mágusra gondolok és kavarodásra,
hazugságba bújtatott igazságra.
Esőre gondolok és Angliára...

Bizarr refrénként ismétlődő formákra,
itt egy kardra, ott egy kézre, aztán a Grálra,
fájdalomra, emlékre, félelemre, mágiára.

A varázsló int, mindenki elsápad,
szomorú igazságok, mindhiába.
Esőre gondolok és Angliára
Fájdalomra, emlékre, félelemre, mágiára.


"bizonyosan mindenki azt fogja gondolni a vers alapján, hogy milyen jó passzban van"

Semmi baj a passzommal.





Nincsenek megjegyzések: