2009. január 29., csütörtök

Don't Juan

Tücsi - talán tudjátok, a lány, aki ezer éve* szakított velem, őrjöng már a fiktív nőim miatt is.
Ígykezddújrabazmeg.

* Vagy két perce. Vagy millió éve.

SMS

... a leendő CÉG HR-esétől a stresszinterjú után:
"Tetszettél nekik! :-)"
Remélem, ez jót jelent.
-
Kőccsönkecóban megszűnt a net, kurva UPC.
Felhívtam őket, de csak a robotkurva baszta fel az agyam.
Majd benézek személyesen.
--
---
----
-----
... és akkor mergenc kitörölte az összes kibaszott mailt...
(más okból)

2009. január 25., vasárnap

Üzenet az agynak (és mindenkinek, aki szereti)

Ez a kib...tul zseniális(an beteg) film lesz szerdán a fenetuggya, melyik adón.
Aki felveszi nekem digitálisossan, az kap sört.

2009. január 22., csütörtök

Aztán akkor mi lenne...

...ha a TeleMedia Interactive-nál dolgoznék, mint szerkesztő?
Nagyon sokat röhögnék, az az egy biztos. :)

Majd ma este írok talán, addig is thanks god...

2009. január 21., szerda

2009. január 19., hétfő

Ismét találtam...

...valami szomorút. Illetve, eddig is az volt, de elolvasni meg még inkább szomorít.
Lassan már nem is ütne az ember, hanem sírna.

Nézzük csak...


... nem hánytam le senkinek a hátát reggel a metrón, kettő (2!) autó is megállt elengedni a zebránál - és rájöttem, hogy Budapest nem is nagy.

Amúgy megnéztük végre az Inside-ot (pontosabban az
À l'intérieur-t, mégiscsak francőzis), eléggé kemény film, nem hamvaslelkű szűzlányoknak való. Aki esetleg a kép alapján azt gondolná, hogy ennyire durva? azt ki kell hogy javítsam, nem, nem ennyire, sokkal durvább. Nem egy és nem kettő Ó, bassszus! röppent ki belőlem és jópárszor fel-felszisszentem filmnézés közben. Kemény, wazze, kemény, köszönet Ricsinek a tippért.

Amúgy miféle beteg állatnak tetszik ez a film? :)

Idézet a régifilmek blogról: Az Inside-ban (...) megvan minden, ami egy igazi, sötét tónusú, férfias és érett horrorklasszikusban meg kell hogy legyen: nyomasztó és szuggesztív atmoszféra, ami pillanatok alatt a székedbe szögez, olyan ügyesen kivitelezett és ocsmány gore-parádé, amivel szerintem egy óvódányi gyereket simán tönkre lehetne tenni egész hátralévő életükre.

Ez nem vicc.

2009. január 17., szombat

MZ/X

Mesélek most már hamarosan, mert történnek dolgok, jók, is, rosszak is, csak pls, ne ma kelljen, mert tegnap kissé kirúgtunk a hámból, úgy reggelig, aztán most inkább csak nyuggerkednék, ha lehet, kösz.
A vadulás pillanatait a merész szemlélődő itt követheti nyomon.
De inkább ne tegye.
Holnap jelentkezem.

2009. január 16., péntek

Megintcsak


picsaszar kedvem van - úgy látszik, ez már csak így lesz...
Kérem, jelentkezzen az a valaki vagy valami, akit vagy amit addig üthetek, amíg véres lesz minden bütyköm, ezáltal kis szusszanáshoz juttatva ökölbe szorult primitív lelkemet.

2009. január 15., csütörtök

Nem mondjátok...

...hogy az új Punisherben Ray Stevenson játssza Frank Castle-t? :)

-

Testvéreim a szar filmekben, mindenre kérlek benneteket, ami szent, ne nézzétek meg az Outpost (Helyőrség) című förtelmet - vagy ha igen, hát nem kárhoztathattok, én szóltam.
(Ha már Ray Stevenson.)
-
Tökre több van nulla foknál, eggyel, el is megyek sétálni.

2009. január 14., szerda

Szomor, egyedül ér csak

És ma jöttem rá, hogy minden szomorúság önző.
Felvállalom.
Emlékezzünk sokakra.


Wish You Were Here Lyrics


So, so you think you can tell Heaven from Hell,
blue skies from pain.
Can you tell a green field from a cold steel rail?
A smile from a veil?
Do you think you can tell?
And did they get you to trade your heroes for ghosts?
Hot ashes for trees?
Hot air for a cool breeze?
Cold comfort for change?
And did you exchange a walk on part in the war for a lead role in a cage?
How I wish, how I wish you were here.
We're just two lost souls swimming in a fish bowl, year after year,
Running over the same old ground.
What have you found? The same old fears.
Wish you were here.

2009. január 13., kedd

The Unborn


Ha csak negyedannyira lesz jó a film, mint a trailer, már jósolható egy iszonyú erős filmes kezdés 2009-nek.


Holnapra többet tudok mondani. :)


"The Unborn is a supernatural horror-thriller film written and directed by David S. Goyer which has been released in early 2009. The film stars Gary Oldman as a spiritual advisor to a young girl (Odette Yustman*) who is tormented by a dybbuk**. The dybbuk seeks to use her death as a gateway to physical existence."

* Az egyetlen jó dolog a Cloverfieldben. :)
* In Kabbalah and European Jewish folklore, a dybbuk is a malicious possessing spirit, believed to be the dislocated soul of a dead person.

Sajnos ez a csávó szinte kizárólag szar filmekben működött közre eddig, de a remény hal meg utoljára.

- Most csekkoltam a KTorrentet, nem holnap lesz az, amikor többet tudok mondani. -
:(

Itt van hozzá a wikiskedés.

Remélem, nem kúrták el.


Ez nem erre a blogra menne, de mindegy

Íme egy kis szösszenet egyik kedvenc vérnyomáskarbantartó oldalamról.
Kicsit csapong, kicsit megengedő, de azért na...
Szerintem túl szelíden bánik mind az aktuál- mind pedig a potenciálszúnyogokkal.
Chemotoxot nekik, hogy rohadjanak el...

2009. január 12., hétfő

Insomnia


Ma is meg tegnap is kétszer egy órát aludtam. Tegnapelőtt megvolt a szumma három is.
-
Ápdét: Ásítozom. Ez a jó hír. A rossz az, hogy ha most lefekszem aludni, tuti egykor kelek.
-
Ápdét: Fél négykor keltem. Javuló tendencia, baszod. :)
Talán alszom majd még egyet mondjuk nyolctól tízig.
-
Ápdét: nem aludtam, persze. Ellenben voltam fröccsözni és utána nagyszerűen, hosszú órákon át.

Ez kettő és közöttük meg nem írtam - azért hosszú

/dev/null - negyedik bek. :)

Oda minden, ami létemben Pécshez tartozott, fizikai valójában. A maradék: érzésremegések és szétrobbanó gondolatpaloták.

A partinagylajosos most váltam, nehéz a szívem. Tegnap reggel (az most szerda) felkeltem a szokásos rengeteg alvás után, épp csak elkezdtem magamnak fürdővizet engedni, hogy még egyszer utoljára, de aztán jött Kolléga*, hogy pakolászni segél, amire nagy szükség is volt, a bőgésmanók egy jó ideje szorgosan masíroztak fel s alá a vállamon, de hát én fiú vagyok**, nekem olyat nem lehet, így könnyebb volt. Csüggesztően gyorsan kipakoltuk a két kisebb szobát, hogy aztán egy negyed órás szünet (incl. négytizedes pálinka) után legalább annyira tanácstalanul meredjünk a mostanra már tényleg leginkább raktárra hajazó nappalira. Azért kitartottunk, böcsülettel, egészen sokáig, meg csupán a most már üljünk le egyet Jégkorszaka tántorított minket ("Baromi régen láttam, úgy emlékszem, tetszett."), ami közben gyakorlatilag már bóbiskoltunk; búcsút intettünk hát, hogy ki-ki aludjon végre egyet. Erre persze felébredtem, csakazértis nyomtam egy fürdővizet, ám - most jut eszembe - nem jutott el az agyamig a búcsúbálnázás gondolata. Aztán pakoltam. Aztán megérkezett Tücsi, láthatóan ő sem túlzottan a felhőkben járva (ráadásul nfg megint lerohadt) - ő olyannyira nem, hogy a pályárairányító*** taxi mellett pityeregni is kezdett szegénykém, amit én minden esetben nagyon utálok, de most, ha lehet fokozni, még a szokottnál is jobban: mi a fenét lehet itt tenni, minden egész széttörött, ragaszthatatlan történések patái alatt vagyunk, magunk is romokban, meg az a kurva taxi is ott vár - annyit tehetek, hogy együtt üvöltök a világgal, hogy ezt nem én akartam, de azt meg aztán pláne minek.

Negyed öt múlt, hajnalodok és eresztem a színem - irtó hülye álmom volt, amiben egy agyzsugorító bizton meglelné, hogy a böhöm nagy motor, amivel furikáztam és alig tudtam az úton tartani, na, az az életem, és pont most itten Pesten meg aztán nagyon nem tudom majd az úton tartani, jaj, ez a félelmem, ezt jelzi az álom. (Viszont meg kell hagyni, mocskosul gyors moci volt.) Amúgy világéletemben rühelltem a motorokat, most, kicsit még az álom hatása alatt, mintha nem annyira. Arra ébredtem fel, hogy - mint szinte mindig - ki akarnak nyírni, megint csak elég sokan, fekszem valami gödörben, olvadt fehérarany folyik rajtam és amilyen balfasz vagyok, pisztoly után kotorászva még jól combon is lőttem magam. Kár, hogy felébredtem, általában kimászok az ilyen szarból (álmomban) (is), kíváncsi lettem volna, hogyan. Arra meg csak amúgy a tudományos kíváncsiság hajt, hogy el ne feledjek utánanézni, vajon az ilyes álmok is annyira pihentetők-e.

A vonat. Megint csak a kurva anyját a MÁV-nak, nem volt dohányzó, ez kettőből kettő. Ha egyáltalán nincs az IC-n dohányzó, akkor pro primo ezt miért nem közlik a dohányzóba jegyet kérő peszindzsörrel, illetve pro secundo, rohadjanak el Komló közepén zsákba varrva. Az erős kétszáz kilométert a szokásos három óra alatt átszelte a vasparipa, kedves húgom kiugrott vala elém a kreatív nevű Keletipuba, aztán irány a nyolcker, Informatikushoz, aki hamarosan (órákon belül) indul HongKongba meg Kuala Lumpurba meg mindenfelé, négy hétre, és volt olyan kedves, megengedte, hogy addig nála pecózzak. Melókeresés, lakáskeresés, magammal tisztába jövés - lassan lehetne valami rutinom ezekben. Van rá pár hetem, de jobb lenne, ha max kettő elég lenne hozzá, aztán meg, hát, itt vagyok. Bekövetkezett az, amire sosem számítottam, amit sosem is akartam.

Budapest, itt a kezem, nem disznóláb****, csapj bele.
És nyugi. Én jobban félek tőled, mint te tőlem.


* Éjszakás volt a szentem.
** AKA Én férfi vagyok, nemes és konok / nincs vigaszom, s nem erényem a bánat.
*** Az a pálya, amelyiken a vonatok járnak, tudod.
**** Napi színes: a mérsékelten kifejező szólamot az magyarázza, hogy régebben a kézifegyverek közkeletű neve volt a disznóláb, ki nem tudja.


Hajnali háztető részegség ébrenlét

Szóval volt ez a néhány vállalás, és egyelőre megyegetnek. Mármint, hogy kétnaponta elolvasok egy könyvet, amit még nem olvastam és naponta megnézek két filmet, amit még nem láttam. Előbbi megy jobban, egyelőre megvolt A képregény felfedezése és A képregény mestersége; mindkettő Scott McCloudtól és nem rossz, nem rossz, de közel sem olyan jó, mint amennyire mondják. Aztán ott volt a Szerelem utolsó látásra Dino Buzzatitól (nekem nem az Euridikés sztori ugrott be róla, hanem jóval inkább Lautrémont meg a Maldoror énekei) meg a Disznóól Ptiluctől. Ezek mind képregények amúgy. Ami nem képregény, az az Operációs rendszerek volt meg Az információtechnológia fogalmai: ezekből viszont túl sok újat nem tanultam. Filmekkel nem haladok ilyen jól, bár láttam egy jót, ezer éve meg kellett volna nézni, az In Bruges. Na, nem csak azt láttam, de az érdemel említést. Merthogy eléggé nagyon jó, kár, hogy annyira kiszámítható a vége. Amúgy most a Fehércsíkláz-at olvasom Lemmytől, közben meg minden nap elolvasok egy fejezetet a Russell-féle A filozófia alapproblémái-ból: baromi jó időmérő.
Ja, és rákaptam - bár sosem szerettem a gyümölcsteát - a mangós zöldteára, tudja valaki, hol lehet olyat kapni? Lassan kifogyok - illetve, kifogyunk, Andris meg én, vagy hogy kell mondani, lényeg, hogy kell, kell, kell. Amúgy a hírnek annyiban is hír az értéke, hogy teát iszom, semmi mást.*
Alvás. Na, az még mindig nem nagyon megy. Már nem is próbálkozom, gondoltam, biztosan azzal van a baj, non est volentis, sed miserentis Dei, a bloody rat. Szóval egyszerűen hozzászoktam, hogy két részletben alszom szumma négy-öt órát. (Amikor jól megy a dolog. Ma háromtól négyig, aztán öttől hatig aludtam. Szóval kapja be a Homokember.)
Andris gyönyörűséges lakása nonsmoking area. Illetve, erkélyendohányzós. Ami megint csak nagyon fasza, ma mintegy három szál cigit szívtam el, úgy tűnik inkább leszokom, mint hogy a mínusz kibaszott kétezer kurva fokban ácsorogjak kint.
Jól vagyok, jól vagyok. Adjatok munkát, mert pofon lesz. (Félreértés ne essék: én adom és te állod majd.)

* Van összesen 1, azaz egy jó oldala ennek a tibeti pokolnak. Felforr a víz, teáraönt, órán négy perc beállít*, filter ki, tea erkélyre, négy perc újra indít - és már lehet is inni, pont kellemesen meleg, ahogy szeretem.
* Pontosabban csak indít, a timer annyira van belőve.

---
Gyors filmjelentés:
Halálhajó (Ghost ship; egynek elmegy, erős Event Horizont-szagú, Shining-allúziókkal - ha lopunk, lopunk jó helyről, ugye, csak csinálhattuk volna ügyesebben; amúgy a Mary Celeste kurvára nem gyapotot szállított (hanem ipari alkoholt), nem halászok találták meg és nem a Füldközi tengeren, etc. - neem értem, hogy ha valós tényeket meséltek volna el, mennyire rontott volna a filmen), Gonosz falu (The Gathering; hát ez egy moslékszar film, említésre sem méltó, még Christina Ricci sem menti), Penge III. (Blade Trinity; borzalmas, nem is vártam mást, de legalább szerepel benne Jessica Biel - meg Ryan Reynolds, de az nem olyan fontos -, akit azóta szeretünk, mióta a Texasi láncfűrészes... remakejében fehér trikóban belepottyant a vízbe a pincében), Egyedül a sötétben (Alone in the dark; egyáltalán nem tudom követni ezt a filmet, első körben például rohadtul nem értem, mi a fenének kellett leforgatni, na, de hát Uwe, ugye... Meg az olyanokat sem, mint a fluoreszkáló fotonkezelt töltény, már hogy hogy a rossebbe lehetne amúgy fluoreszkáló, ha nem "kezelték" fotonnal. Meg hogy ha olyan szépen szétkapja azokat a béna monsztákat, akkor mi a picsának kell annyira fosni azoktól, plána száz embernek, annyi és olyan fegyverrel meg munícióval, hogy a második világháború több jelentős csatáját megnyerhették volna - erre van kicsit megoldás, bár több tonna lőszerük van, valamelyik barom odaugat, hogy "várjunk, amíg közelebb jönnek; oszt egyszer csak meg ott vannak a szörnyek, jé; amúgy Christian Slater, Tara Reid meg Stephen Dorff* egy filmben? He?).
Hasonló manírban nekieshetnék A filozófia alapkérdései első fejezetének, csak az nem annyira érdekes (ez sem az) és unom a gépelést.

* Akit, ha elmulasztottuk volna, ne felejtsünk el megnézni a Botched című csodában. :)

2009. január 10., szombat

Türelem

Rózsát terem. Vagy valamit. Májat, esetenként - ugye - túzokot.
Érik a poszt, érik. Mindenféle dologról.

Vers:

Hullik a hó, hullik
Mullik az élet, mullik
S ahogy a hó elmull,
Az élet is elhull.
S csak a latyakos sár marad.

Kérem a költőt, jelentkezzen a fél Cimbora-lemezért és a Bohóc-csokiért.