gyorsan beértem dolgozni ma, régi-új kedvenc, a Fiery Furnaces dünnyögött a fülemben és ez a Fiery Furnaces nekem olyan, mint a Pink Martini, nem tudok nem üdvözlült vigyorral mászkálni/andalogni/csatangolni, amikor ezek szólnak - ami nagyszerű is, mert az elmúlt napokban már kétszer is volt rossz kedvem; amúgy furtonfurt horrort nézek, de nem attól, majd egyszer riportolok a jobb horrorokról, annyire kevés olyan van, jobb, ha tudják az emberek, melyek azok.
Fel is tolok még vagy ötmilliót a zeneblogra a régi klasszikuson túlnan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése