2008. november 13., csütörtök

Álljunk meg egy szóra (AKA: That's how we do it - Ohio-style)

Tényleg. Merthogy a fasz kivan kivan azzal, hogy mindenki haj, de félt meg aggódik. Aggódjatok magatok miatt, tizennégy elmúltam, már szőrös a pöcsöm. Bocs, fiúk-lányok, de eddig a legtöbbet a szakállas tesó, LB segített, midőn leültetett egy pálinkával és Hank Williamst ( a harmadik eme néven) gittyantott, my drinking problem left today*, ím a segítség a nótához), majdnem házibuliba is elvitt, amúgy is inkább olvassatok egy kis Nietzschét** és nézzétek meg ezt.

*Csak arra az esetre, ha idióták is olvasnák ezt a blogot: nem kurvára hepi ám ez a nóta.
** "A részvét az, ami tönkreteszi az erős embert, aki magasabb célok felé tekintve ki van téve annak a veszélynek, hogy az emberi szenvedés láttán képtelen követni elhatározását..."

We is people from the great state of Ohio. When one gives us pain, we take that pain and push it down. And if the pain comes back again we push more pain down on top of it. Why confront someone when you can avoid it, right?

Nincsenek megjegyzések: